A közép-európai országok közül a magyar gazdasági fejlődés az egyik leginkább külföldi tőkére alapozott. Hazánkban a vállalkozások árbevételének és termelésének 53%-át a külföldi tulajdonú vállalatok adták 2019-ben és a feldolgozóiparban ez az arány 73% volt az Eurostat adatai szerint. Köztudott, hogy a legjelentősebb befektetők nálunk a német vállalatok, de az utóbbi években egyre több ázsiai (dél-koreai) multinacionális cég is megjelent hazánkban.
Közel 30 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest a magyar pályakezdők bérigénye, amely most átlagosan nettó 322 ezer forint. A nők és férfiak közötti bérigény szakadék pedig 20%-ra ugrott - derül ki a pályakezdő állásportál felméréséből. A Zyntern.com szerint a munkaerő kereslet növekedése, az infláció, a háború és a bizonytalanság sok tekintetben hozott változást a korábbi évek kutatási eredményeihez képest. A fiataloknak elsőszámú szemponttá vált a fizetés mértéke, az elismerés és hosszútávú karrierlehetőségek. Változatlanul a nagyvállalatok a legkedveltebb munkaadók.
Az Európai Parlament (EP) képviselői jóváhagyták azt az európai bizottsági javaslatot, amely kötelezővé tenné a globálisan minimum 15 százalékos társaságiadó-kulcsról született nemzetközi megállapodást - közölte az uniós parlament csütörtökön.
Tavaly év végén az Európai Unió tajvani képviselete, az Európai Gazdasági és Kereskedelmi Iroda közzétette az EU-Tajvan kapcsolatokról szóló 2021-es kiadványát. E dokumentum egyik állítása sokakat meglepett: az EU-n belül Hollandiában található a legnagyobb tajvani közvetlentőke-állomány (49%), a második helyen pedig - 18,8%-os részesedéssel - Magyarország szerepel. Míg Hollandia pozíciója nem szorul különösebb magyarázatra (a Tajvanhoz hasonló méretű ország a világ egyik legvonzóbb célpontja a külföldi befektetések számára elsősorban szabályozási okok miatt), addig Magyarország második helyezése első pillantásra igen meglepő, tekintettel hazánk és Kína szoros, nyugati szövetségeseink által is gyakran bírált kapcsolatára. A Budapest és Peking közötti baráti viszony egyik "mellékhatása" pedig az, hogy a Tajpejjel fenntartott kapcsolatunk sem túl szívélyes. Felmerül tehát a kérdés: miért választják a tajvani vállalatok befektetési helyszínként az EU leginkább Kína-barát országát?
A globális minimumadó – vagy ahogy újabban hívják az elvárt adó – pallosa már évek óta ott lebeg a multik felett, de az elgondolás idén érik be, és jövőre már alkalmazni is kell majd. Ugyan Magyarország a végsőkig harcolt a jobb feltételek eléréséért, és vitathatatlanul sikerült is jelentős eredményeket elérnie, de így is nagy számban lesznek olyan hazánkban működő leányvállalatok, akiknek vagy többet kell fizetniük, vagy nagyon bonyolult számítási feladatokkal kell megküzdeniük. – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
A nagy multinacionális cégekre kötelező 15%-os globális minimáladó teljes összegét csak egy 10 éves átmeneti időszak után kell majd befizetniük azoknak a Magyarországon is jelenlévő nagyvállalatoknak, amelyek „tényleges gazdasági tevékenységet” folytatnak. Az EU-Monitor írása arról, mit tartalmaz és hogyan jött létre a történelmi globális adóreformról szóló megállapodás.
Reményét fejezte ki az amerikai pénzügyminiszter vasárnap, hogy az Egyesült Államok törvényhozása elfogadja a globális minimumadóról szóló tervezetet, amely lehetővé teszi a multinacionális vállalatok megadóztatását.
Újabb nyolc céggel, 35-re bővült a Kiemelt exportőr partnerségi programhoz (Kepp) csatlakozott vállalatok köre - közölte Joó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) exportnövelésért felelős helyettes államtitkára a programhoz csatlakozó vállalatok együttműködési megállapodásának ünnepélyes aláírása alkalmából tartott budapesti rendezvényen kedden.
A G7 pénzügyminiszterei a mai napon megállapodtak arról, hogy az országokban legalább 15%-ot meg kell haladnia a minimális társasági adókulcsnak. Az országok emellett hitet tettek amellett is, hogy a nagyvállalatok ezentúl ott adózzanak, ahol a valós tevékenységet végzik - utóbbival nem titkolt céljuk az amerikai technológiai óriások adóelkerülési gyakorlatának felszámolása volt. Az érintettek most reagáltak a fejleményekre.
Hogyan befolyásolta a koronavírus-járvány az egyetem és nagyvállalati partnereinek együttműködését, közös fejlesztéseiket? Az innovációkat tekintve mi az, amiben üzleti lehetőség rejlik a jelenlegi piaci helyzetben, mit keresnek most a befektetők? Dr. Lengyel Lászlóval, a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) igazgatójával, valamint Dr. Charaf Hassannal, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánjával többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk.
Egy sokéves folyamat vált valóra kedden este, mert összejött az előzetes alku az uniós tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament tárgyalódelegációja között a 750 millió euró feletti éves globális árbevétellel rendelkező multinacionális cégek adózási transzparenciára kényszerítéséről. A cél az, hogy az adóelkerülést és agresszív adótervezést vissza lehessen szorítani az EU-n belül, illetve az EU által fekete- és szürkelistára tett országok körében. Az ügy magyar szempontból azért is fontos, mert bár nálunk van a legalacsonyabb (9%-os) társasági adó az egész EU-ban, és a tao-rendszer további kedvezményeket is biztosít a külföldi multicégeknek, így elvileg vonzó célpont Magyarország az adótervezés szempontjából, de közben még ezekkel az adottságokkal együtt is veszít a magyar államkassza azzal, hogy az itt megtermelt profitot máshova viszik ki és adózzák le a cégek. Az új szabályozás alapján mindenesetre a figyelem (és más tagállamok nyomása) még inkább ránk irányulhat, hogy a multik itthon mekkora profitot csinálnak és azután mennyit adóznak le itthon, és közben a NAV várhatóan érdemi többlet adóbevételre is szert tesz majd.
Thierry Breton, a belső piacért felelős európai uniós biztos üdvözölte vasárnap azt az amerikai elképzelést, amely szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára függetlenül attól, hogy a nyereségük mely országhoz kötődik.
A száz százalékban magyar 77 Elektronika Csoport megvásárolta a német Analyticon Biotechnologies AG-t. A német piacon a második legnagyobb reagenscsík gyártónak számító Analyticon AG. akvizíciójával a magyar orvostechnikai vállalat célja, hogy a jövőben saját tulajdonában tudja a 77 Elektronika által gyártott vizeletvizsgáló automaták működtetéséhez szükséges reagenscsíkok gyártását is. Az idén 35 éves 77 Elektronika közel száz országba exportálja az UriSed technológián alapuló vizeletelemző automata laborrendszereit, tavalyi árbevételük meghaladta a 31 milliárd forintot.
Az elmúlt időszakban élénk szakmai diskurzus alakult ki a multinacionális vállalatok hazai gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatban. Legutóbb Braun Erik és Sebestyén Tamás mutatta be a hazai gazdaság külföldi függőségével és az „összeszerelő üzemek” alacsony beágyazottságával kapcsolatos eredményeit, reflektálva Palócz Éva korábbi gondolataira. Jelen cikkben egy feldolgozóipari vállalat beszállítói körének elemzésére támaszkodva szeretnénk betekintést nyújtani, hogy mekkora a hazai szereplők lemaradása beszállítói hozzáadott értékben.
Júniusig megszülethet az az uniós jogszabály, amely alapján a nagy multinacionális cégeknek országonkénti bontásban közzé kell tenniük, hogy az EU-n belül, illetve az unión kívüli adóparadicsomokban mennyi nyereséget termelnek, és mennyi adót fizetnek be. Az uniós miniszteri tanács ugyanis február végén felhatalmazást adott az EU soros portugál elnökségének, hogy kezdjen tárgyalásokat az Európai Parlamenttel az adóelkerülés visszaszorítását célzó jogszabály megalkotásáról. A tanácsi szavazás során a magyar kormányzat nem támogatta a szabályozás elfogadását, pedig a nemzetközi szinten versenyképes társaságiadó-rendszere ellenére hazánk a multinacionális cégek profitáthelyezési gyakorlatának vesztesei közé tartozik. 2017-ben például 3,7 milliárd dollárnyi profitot irányítottak át Magyarországról az adóparadicsomok felé, ami közel 700 millió dollárnyi adóbevételtől fosztotta meg a NAV-ot.
A tudományos folyóiratokban és a médiában is gyakran központi téma a magyar gazdaság szerkezetének elemzése. Ugyan az országban működő külföldi hátterű, multinacionális vállalatok több szempontból is pozitív hatást gyakorolnak a magyar gazdaságra – lásd Palócz Éva Portfolio-n megjelent írását –, gyakran felmerül, hogy "összeszerelő üzemeként" csupán alacsony hozzáadott-értékű termelést végeznek és ezáltal egyfajta korlátját is jelentik az ország hosszabb távú gazdasági fejlődésének – lásd Reszegi László és Juhász Péter írását. Ebben a cikkben a kérdés egy további fontos aspektusára szeretnénk felhívni a figyelmet, ami a kérdéses ágazatok belső és külső beágyazottságát érinti.
Sokan azt gondolják, hogy az otthoni munkavégzés egy új kísérlet, amit a pandémia erőltetett ránk. Pedig ez egyáltalán nem igaz: a történelem során a home office egy teljesen bevett gyakorlat volt, a bejárós munkahelyek pedig csak a 20-ik század elején váltak egyeduralkodóvá. Az embereket régen csak nagyobb fizetéssel lehetett rávenni, hogy ne otthonról dolgozzanak, ami igencsak elgondolkodtató. Ahogy az is érdekes, hogy nem a technológiai fejlődés, hanem egy vírus adta igazából vissza az embereknek a home office lehetőségét. Kérdéses persze, hogy a jövőben is velünk marad-e ez a régi jó szokásunk.
Felzárkózó gazdaságokban az elkölthető jövedelmek összege jellemzően elmarad a megtermelt jövedelmek értékétől, ami az EU keleti tagállamaiban, így hazánkban is leginkább a külföldi vállalatok itt megtermelt nyereségéhez köthető. A profitegyenleg hiánya 2019-ben a GDP 4,4 százalékára mérséklődött, amihez a hazánkban működő külföldi tulajdonú vállalatok alacsonyabb, illetve a külföldön működő hazai tulajdonú vállalatok emelkedő nyeresége egyaránt hozzájárult. 2020-ban a koronavírus okozta gazdasági helyzettel összefüggésben tovább mérséklődött a külföldi vállalatok nyeresége. A 2008-as válság tapasztalatai alapján ugyanakkor a profitegyenleg hiánya tavaly csak átmenetileg csökkent, a gazdasági teljesítmény helyreállásával a korábbi szintjére emelkedhet vissza. Ezért a profitegyenleg hiányának hosszabb távú fenntartható mérsékléséhez a tőkekifektetések támogatását szolgáló változásokra van szükség.
Egy év börtönbüntetésre ítélt egy férfit közveszéllyel fenyegetés bűntette és rongálás vétsége miatt a Fővárosi Törvényszék első fokon, nem jogerősen - közölte a törvényszék sajtóosztálya csütörtökön az MTI-vel.
